Magyarországon a kamillát, mint gyógynövényt, először Méliusz Juhász Péter debreceni professzor említi meg 1578-ban Kolozsvárott kiadott Herbárium c. könyvében. A kamillát görcsoldó, epehajtó hatású növényként jellemzi. A népi gyógyászatban viszont ennél korábban, több évszázaddal ezelőtt felismerték a kamilla jótékony, gyógyító erejét. Hazánk egész területén vadon terem, jelentős termőállománya az alföldi szikes területeken van, tömegesen megtalálható a Tiszavidék szikes, vízállotta talaján, az úgynevezett szikfoltokon.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2015
A fröccs több mint 50 féle fajtája - a bor és a szikvíz arányának és mennyiségének változatásával- a magyar gasztronómia szerves része. De napjainkban is születnek újabb és újabb bor-szikvízpárosítások. A fröccsnek Magyarország az őshazája, és a mai napig fellegvára, mivel magyarországi borászatok és szikvízkészítő mesterek közös erővel szolgálják ki az egyre növekvő fogyasztói igényeket. A fröccs ma már divatos ital és nincs olyan magára valamit is adó vendéglátós, aki ne tudna szolgálni vendégeinek igazi szódavízzel készült fröccsel.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2015
Hazánkban a hízott lúdárutermelés – kulturális és gasztronómiai jelentőségén túl – nemzetgazdasági szempontból is fontos terület. A hízott libából származó termékek előállítását hazánk mezőgazdasági termelési kultúrájának egyik legfontosabb szimbólumaként tartjuk számon. A hagyományos, szabadtartásos módon előnevelt, és kukorica alapú takarmányon utónevelt libából készült termékek gasztronómiai kincsek. A világon mindenhol igazi különlegességnek számítanak a hízott májból, illetve a hízott állat húsából készült ételek. A hízott libából előállított termékek hazánk jó hírét viszik a világban, hozzájárulva ezzel a magyar élelmiszer- és ételkultúra hagyományainak ápolásához, amely egyben elősegíti nemzeti kultúránk ápolását is.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2015
Korábban csak borssal fűszerezték a kolbászt, de az 1809-es angol háborús blokád miatt a bors nem volt elérhető egy ideig, így a helyiek a saját termesztésű erős paprikát kezdték fűszerként alkalmazni. A Csabai kolbász készítése, a receptúra és az ahhoz kapcsolódó szokások generációk óta öröklődnek apáról fiúra. A Csabai kolbász jól csengő márkanév az egész Kárpát-medencében, de a tengerentúlon, Ausztráliában, Észak-, és Dél-Amerikában is jól ismert.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
A tizenkilencedik századra a gyulai vásár közép-európai hírnévre tett szert. A vásárok mellett a feldolgozóipar is jelentősen fejlődött ebben az időszakban. Az 1900-as évek elején ifj. Balogh József házi gazdaságából kikerült kolbász készítményeit már Európa-szerte ismerték. Balogh József műhelyében dolgozott Stéberl András is, aki nagyüzemi tapasztalatokkal a tarsolyában költözött Gyulára és ismerte fel a térségben, valamint a hentesmesterségben rejlő erőt. Stéberl András megteremtette a Gyulai kolbász és egyéb szárazkolbászok üzemszerű gyártását. A Gyulai kolbász gyártása ma is eredeti helyszínén történik, hagyományos technológiák alkalmazásával, igazi bükkfával, igazi füstön füstölik, igazi érlelőben szárítják.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
1861-ben épült az első kalocsai paprikamalom, 1900-ban már három paprikamalom őrölt 12 kőpárral, a modern kalocsai paprikamalmok a XX. század elején épültek meg. A kalocsai tájkörzetben kizárólag kőpáros paprikamalmokat építettek, melyeket a XIX. század végén gőzgépekkel, a XX. században dízel- és villanymotorokkal hajtottak, ezek mellett jelentős volt a dunai vízimalmok száma is. Az oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel védett őrölt paprika termőterülete a Kalocsai fűszerpaprika-termő tájkörzet. A termék mélyvörös színű, bársonyos hatású, aromáját tekintve kellemes, fűszeres, karamelles pirított magvakéhoz hasonló. Íze édeskés, gyümölcsös.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
A debreceni mészárosok és hentesek sok évszázad folyamán felhalmozott szaktudása alapján a debreceni páros kolbász több változatát is készítették, amelyekre a hasonló fűszerek használata, de különböző húsok felhasználása és aránya volt a jellemző. A XIX. század második felétől a jó minőségű fűszerpaprika is elmaradhatatlan része lett a receptúrának. Ma a következő négy változata számít autentikusnak: a 100 százalék marhahúsból készült tradicionális változat, a kóser eljárással vágott marha- vagy bárányhúsból készült debreceni, 30 százalék marha és 70 százalék hússertés vagy mangalica húsból készült standard változat és a 100 százalék hússertés vagy mangalica húsból készült változat. A debreceni páros kolbász messzeföldön híres, Ausztriában és Németországban is jól ismert márkanév.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2015
A hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom magyar földeken termesztett, jól beérett paradicsomból készül. Az Aranyfácán sűrítmény hozzáadott cukrot, sót és más adalékanyagot nem tartalmaz mindemellett kimagasló likopin és C-vitamin tartalommal rendelkezik, amit az elvégzett vizsgálati eredmények is alátámasztanak. Ezért a gyártás során a lehető legkevesebb olyan folyamatot alkalmazzák, amelynél a paradicsom jótékony hatásait, tartalmát roncsolnák. Egyedi, különleges, kizárólag a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsomra jellemző ízét, illatát, színét és harmonikus cukor-sav arányát a megfelelő tájkörzetben termesztett és az alapanyag feldolgozása során alkalmazott technológia és minőségirányítási rendszernek köszönheti.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2024
Nevét onnan kapta, hogy a hosszúkás, henger alakú sütemény formája a füstelvezetésre használt kürtőre emlékeztet. Az egyik első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvéből származik. A sütemény a 18. század végére a teljes magyar nyelvterületen elterjedt és mind a polgári, mind a népi konyhaművészetnek is meghatározó eleme lett. A 19. és a 20. század során a sütemény receptje számos népszerű magyar szakácskönyvbe is bekerült, a 20. század elején felületét kristálycukorral és dióval kezdték ízesíteni. A süteménnyel kapcsolatban a Dunántúlon botra tekercs, dorongfánk, dorongos fánk; az ország keleti területén a kürtőskalács, kürtősfánk, kürtős pánkó vagy csak egyszerűen kürtős elnevezések használatosak.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2015
Magyarország újkori bortörténelmének első védett eredetű bora az Egri Bikavér (1997 az Egri Bikavér Szabályzata). Ez a házasított vörösbor Eger vörösborainak igazi eszenciája, terroir bor, mely magában hordozza mind az itteni termőhelyek talajainak ízét, mind a máshol fel nem lelhető mezoklímát, valamint az itt élő emberek gondolkodását a fajtaválasztástól a szőlőfeldolgozáson át az érlelés megválasztásának időtartamáig és módjáig.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2017
Herz Ármin XIX. századi eredeti receptje alapján, egyedi fűszerezéssel, első osztályú, válogatott alapanyagokból, bükkfa-füstöléssel, hagyományos érleléssel készülő prémium minőségű termék. Egyedi ízében és illatában a fehér és a szegfűbors dominál, melyet kiegészít a bükkfafüst kellemes aromája. Illatát a fűszereken és a harmonikus füst ízen kívül a szürkésfehér nemespenész finom, lágy, semmihez nem hasonlítható aromája adja.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
Az akácültetés fő célja a mozgó homok megkötése és a deflációs károk mérséklése volt. Az utóbbi évtizedekben az éghajlatváltozás folytán felerősödő elsivatagosodás és szárazodás elleni küzdelemben az akác kiemelkedő szereppel bír. A legjobb minőségű mézet szolgáltató méhlegelő, amely számos írónkat és költőnket is megihlette, a magyar táj jellegzetes eleme.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
A Kárpát-medence egyedi klímájában élő hatalmas akácosok teszik különlegessé a magyar akácmézet. Ekkora kiterjedésű, tisztán akácerdők más tájakon nincsenek. A magyar akácméz világos, lágy, kevésbé savas, akácvirág illatú méz. A csaknem színtelentől az enyhén sárgásig terjednek színárnyalatai. Magas cukortartalma miatt nem kristályosodik, évekig folyékony marad. Íze nem karakteres, emiatt fogyasztása a mézzel ismerkedők számára ajánlható. Az akácméz kiváló minősége miatt évtizedek óta keresett exportcikk, a mézkivitel fő célországai: Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
A makói vöröshagyma a népi nemesítés magasiskolájának eredménye. Kifejlesztettek egy, csak erre a térségre jellemző technológiát, amely különleges értékké, sajátos magyar mezőgazdasági termékké tette a makói vöröshagymát. Előállításának egyik módja - a kétéves termesztési mód - a makói szárazéghajlatú területen, szükségmegoldásként született meg. A hagyományos vöröshagyma az itteni természeti adottságok közepette egy nyáron nem képes kellő nagyságúra növekedni, ezért termesztési időt egy évvel meg kellett toldani. A közép-ázsiai eredetű vöröshagyma számára a makói tájkörzet adottságai, a Maros hordaléka által alakított, magas tápanyagtartalmú, nyomelemekben gazdag lösz és öntéstalaj, továbbá a jó levegő és vízgazdálkodás lehetővé tették a megfelelő alkalmazkodást. A száraz és forró nyár, a napsütéses órák magas száma kiváló minőséget, többrétegű, jól záródó nyakrészű erős héjazatot eredményez, mely a jó eltarthatóság feltétele. Szakemberek szerint ezek a jellemzők határozzák meg a makói hagyma minőségét.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
A szaloncukor szinte minden hazai háztartásban elmaradhatatlan része a karácsonynak. A fát díszítő édesség a XIX. századi megjelenése óta a hazai cukrász- és édesipar fontos karácsonyi terméke. Eredetileg a szaloncukor külföldről érkezett hazánkba, korábbi formájától annyira eltér, hogy joggal tekinthetjük magyar édességnek. Ha a világban bárhol szaloncukorral találkozunk, az feltehetően Magyarországon készült, s ha mégsem, akkor előfordulása csak az ott élő magyaroknak köszönhető. Összességében egy nemzetközi gyökerű, de sok-sok évtizeddel ezelőtt Magyarországon kialakult, sajátosságaiban és az adott ünnepi körre csak nálunk jellemző édesipari termék a szaloncukor – hagyományos családi karácsonyaink elengedhetetlen kísérője. A szaloncukrok minőségét nem csak a gyártók, hanem a Magyar Élelmiszerkönyv is garantálja, amely több ponton is rendelkezik ezzel a termékkörrel kapcsolatban.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2024
A magyar kutyafajták (komondor, kuvasz, puli, pumi, mudi, magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó, magyar agár) a magyar ember évszázados tenyésztői munkájának eredménye, hozzátartoznak a hazai tájhoz. A tenyésztő szervezetek célja, hogy a magyarországi állomány, szabályozott, ellenőrizhető tenyésztés során született, egészséges, örökletes betegségektől mentes, fajtatiszta egyedekből tevődjön össze. A tenyésztés során kiemelkedően fontos a használati érték és a genetikai diverzitás megőrzése, mind a hagyományos, mind a XXI. század követelményeinek megfelelő készségek fenntartása.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2017
A pálinka erjesztését, lepárlását, érlelését, pihentetését és palackozását is Magyarországon kell végezni. A pálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Az „aqua vitae” Erzsébet királynéhoz kapcsolódó története a 14. századból ered, az „égett szesz” pedig a 16. századig gyógyszernek számított.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
Termesztése a XIX. század elején kezdődött, erre az időszakra már jól ismerték jótékony hatását a húsételek ízesítőjeként, tudták, hogy segíti az emésztést és jótékonyan hat bizonyos reumatikus és lázzal járó betegségekre. Szeged környékén feltehetőleg a szeged-alsóvárosi ferencesek kezdték el termeszteni a paprikát, majd innen terjedt el a környékbeli tanyavilágban. Szeged környéke, a Tisza folyó völgye, különösen alkalmas a paprika termesztésére: a magas napsütéses órák száma, a talajadottságok, a szegediek termesztési tapasztalatai és kísérletező kedve mind hozzájárultak a paprika sikeréhez, formálták a szegedi paprika színét, ízét, aromáját. A XIX. század végére a paprika - tört, zúzott, őrölt, egész formában - Szeged vezető kereskedelmi árujává nőtte ki magát. Az 1940-es évekig a magyar paprika természetes módon erős volt. Az édes, félédes őrleményekhez az alapanyagból a csípős részeket el kell távolítani. Ez a folyamat volt a paprikahasítás: a paprika csumáját levágták, a termést felhasították, kifordították az ereket kézzel kikaparták. A két világháború között több mint tízezer ember foglakozott paprikahasítással, 20 paprikamalom működött, egyenként legalább 15-20 fő alkalmazottal. Legalább tízezer termelő termelte a paprikát és számtalan kereskedő dolgozott azon, hogy a szegedi paprika messzi földre eljusson. Nem volt más iparág Szegeden, ami ennyi embert foglalkoztatott volna.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2015
Nagy valószínűséggel a honfoglaló magyarsággal együtt érkezett a Kárpát-medencébe, jelenléte a középkortól bizonyított hazánkban. „Igazi világmárkának” számított, lábon hajtva az ország egyik legnagyobb hasznot hajtó exportcikke volt a XV-XVIII. század között, nyugat-európai vágóhidakon feldolgozott húsát emelt áron lehetett értékesíteni. Mostanság, a magyar szürke szarvasmarha tenyésztésénél a több száz éves hagyományokra épülő néprajzi és kulturális örökséget képviselő extenzív gulyabéli tartás gyakorlata ötvöződik a modern kor elvárásaival. Kutatási eredmények igazolják a magyar szürke szarvasmarha húsának kiemelkedő beltartalmi értékét, illetve minden más marhahústól eltérő ízvilágát és minőségét.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2015
A téliszalámi Pick Márk által a XIX. század végén kifejlesztett és azóta is titokban őrzött egyedi recept alapján készül, sertéshús és sertésszalonna felhasználásával, titkos fűszerezéssel, hideg füstöléssel, hagyományos, szárításos érleléssel, közel 100 napon keresztül. A téliszalámi csakis természetes alapanyagokból, az előírásoknak megfelelően tenyésztett, nagysúlyú sertésekből készülhet. A húst darálás helyett vágják, hogy a szövetek ne sérüljenek. A fűszerszobában zamatos fűszerek kavalkádjából mérik ki téliszalámihoz szükséges mennyiséget, hogy miből mennyit, az a szalámimester által őrzött hétpecsétes titok. Az érlelési folyamat végére alakul ki felületén az egyedi szürkésfehér nemespenész. Az egyedülálló ízvilág megteremtéséhez a szaktudás mellett elengedhetetlen a közeli Tisza folyó állandó hűvös levegője és Szeged város kedvező mikroklímája.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
Az étkezési paprika magyarországi megjelenése a bolgárkertészek Szentes környéki, 1880-as évekbeli letelepedésétől számítható. Az 1895-ös nagy mezőgazdasági összeírás szerint az ország összes paprikatermésének 92,74%-a délkeleti országrészben, Szentes környékén összpontosult. A kertészek a mai Csongrád-Csanád megye területének humuszban gazdag, könnyen felmelegedő réti csernozjom és öntéstalajait vették bérbe és lehetőleg enyhe lejtésű területet választottak. A bolgárkertészek bevándorlása az 1940-es évek végéig tartott. Többségük csak idénymunkát vállalt, a téli hónapokra visszatértek szülőföldjükre, néhányan azonban új hazára leltek. 1938-ban már kilenc letelepedett bolgár családnak és tizenkét magyar embernek volt öntözéses zöldségtermelő bolgárkertészete. A kezdetektől az 1960-as évekig a termesztés legfontosabb tényezőinek a jó talajadottságok, az öntözés lehetősége (Tisza, Körös és az öntözőcsatorna rendszerek), a napfényes órák száma (korai termesztés lehetősége), valamint a kora tavaszi felmelegedés számítottak. Az 1960-as évektől a térségben feltárt geotermikus energia hatására a melegigényes kultúrák (paprika, paradicsom, uborka) termesztése a szabadföldről bekerült üvegházakba, fóliákba. Az étkezési paprika termelése sok-sok évtizede meghatározó tevékenység a dél-alföldi régióban, eredetvédett termékként „Szentesi paprika” néven 2014 tavasza óta kerül értékesítésre, amikor az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) látott el. A szentesi paprikafajták a különleges minőségükkel, alakjukkal, színükkel és ízükkel váltak a tájtermesztési körzet, a földrajzi terület meghatározó zöldségnövényévé. A „Szentesi paprika” oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára a következő fajtatípusok és fajták jogosultak: fehér töltenivaló (TV) paprika, hegyes erős paprika, kápia paprika, paradicsomalakú paprika. A „Szentesi paprika” főbb fogyasztási-élvezeti értékei és jellemzői, hogy rendkívül zamatos, fűszeres, édes, illetve csípős íz; az intenzív paprikaillat, illetve őrölt fűszerpaprikára emlékeztető illat; a vékony héj. A bogyók húsvastagsága 3–7 mm, ami a döntően friss fogyasztás során is lehetővé teszi az íz- és zamatanyagok élvezetes feltáródását. A Szentesi paprika termesztése Derekegyháza, Fábiánsebestyén, Felgyő, Mindszent, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár és Szentes települések közigazgatási határain belül folyik. A „Szentesi paprika” legjelentősebb termelői a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének tagjai. A szigorú élelmiszerbiztonsági-rendszerek alkalmazása és a naprakész nyomonkövethetőség garantálni tudja, hogy a fogyasztó a termék megvásárlásával egy ellenőrzött és biztonságos termékhez jut. A „Szentesi paprika” termelése során figyelembe veszik a fenntartható fejlődést, így járulva hozzá a környezeti és természeti erőforrások megőrzéséhez a jövő generációi számára. Az integrált biológiai növényvédelemmel történő termesztés is ezt támogatja, hiszen a vegyszeres kezeléssel szemben nem terheli a környezetet. A korszerű technológiák, a modern infrastruktúra, az innovatív megoldások teszik lehetővé, hogy a szentesi tájkörzet jellegzetes paprikatermesztő kultúrája fennmaradjon a következő generációk számára is.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2021
Tokaj a világon egyedülálló mikroklímával és talaj adottságokkal rendelkezik, ami kimondottan kedvez az aszú képződésnek, ennek révén a XVI. századra visszanyúló hagyománya van az aszú borok készítésének. Tokaj Borvidékként 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet – a világon elsőként – zárt borvidékké nyilvánította a területet. A Tokaji Aszú a borvidék területén termett, a Botrytiscinerea hatására tőkén aszúsodott és szüretkor szemenként kézzel külön szedett aszú szemek áztatása a Tokaji Borvidékről származó magas minőségű musttal, erjedő musttal, vagy azonos évjáratú borral. Alkoholos erjedés után állandó hőmérsékletű sziklába vájt pincékben tölgyfahordókban nemesedik.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
A Piros Arany és az Erős Pista a legkiválóbb minőségű, pirosra érett, kézzel csipkedett fűszerpaprikából készül. A Piros Arany és Erős Pista ételízesítőket más paprikatermelő országokban készülő, hasonló termékektől egyedi színe és íze különbözteti meg. A termékek fűszerpaprika alapanyaga 100%-ban hazai nemesítésű, termesztésű, a kalocsai és a szegedi tájkörzetből származik. A Piros Arany és Erős Pista ételízesítőket - Németországon, Csehországon, Lengyelországon, az Egyesült Államokon keresztül - világ közel húsz országába exportálják.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2016
Keletkezésének voltaképpen tárgyi tévedés az alapja: a szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen azonosították a sziksóval. Magyarországon a különlegességnek számító szénsavas szódavizet, orvosok bíztatására, mint a baktériumok szaporodását gátló széndioxid-alapú természetes tartósítószer folyadékot Jedlik Ányos, a természetbúvár bencés szerzetes készítette először 1826-ban, és az első szikvízgyártó üzemet is ő hozta létre 1841-ben Pest-Budán. A polgárosodó társadalom éttermeiben, kocsmáiban, cukrászataiban hamarosan elterjedt a szódavíz. A tiszta bor helyett az üdítő hosszúlépés, a kisfröccs, a nagyfröccs, az édes cukrászsütemények mellé a szódavíz volt a legjobb szomjoltó. A 19. század végén, még a millenniumi ünnepségek pompájában is helyt kapott a szódavíz, mint a kor újdonsága.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
Magyarország egyetlen rózsatőtermesztő tájkörzetében, Szőreg környékén évente több millió rózsatő nevelkedik. A szőregi rózsatő fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa, a sziromlevelek színjátékának intenzitása miatt egyedülálló minőséget képvisel. A Közép-Európában egyedülálló földrajzi és környezeti adottságokhoz közel másfél évszázados hagyomány, tapasztalat és szakmai tudás társul. A Tisza-Maros szögében kialakuló kedvező talaj és éghajlati viszonyok közt a XIX. században alakult ki a kertészeti kultúra. A kertészek kezdetben dohánytermesztők, majd dísznövény és gyümölcsfakertészek voltak. Az első rózsakertet Pillich Kálmán hozta létre 1871-ben. Ezt követően rohamosan terjedt a rózsatermesztés először az újszegedi kertészek körében, majd az ott tanuló és szőregi származású, és önállósodó vagy oda kiköltöző kertészek között. Az első szőregi kertész az Újszegedről 1901-ben kiköltöző Kovács Márton (1877-1956), a későbbi (1922-1929) községi bíró volt. A termelés fejlődése töretlen a XX. század elején, amit az 1921-es földreformkor kiosztott 200-400 négyszögöles kertek segítenek. Ekkor alapozódik meg az a minőségi termelés, ami a területen ma is folyó, évi 4-4,5 millió rózsatövet eredményez. A szőregi rózsatő 2012-ben megkapta az uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzést is.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2020
A Törley márkanév hagyományt és minőséget képvisel, több mint 130 éve készülnek Budafokon, régi nevén Promontoron a Törley pezsgők. A Törley Pezsgőpincészetet, eredeti nevén „Törley József és Társa közkereseti társaságot” 1882. augusztus 31-én jegyezték be a Budapesti Cégbíróságon. A világ számos országában is öregbítik a magyar termékek jó hírnevét a Törley pezsgők, így Észtországban piacvezető pozícióban lelhetők fel, Svédországban is a legkedveltebb ünnepi italok szűk körébe tartozik, de eljutnak Nigériába, Vietnámba, Kínába is.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2016
Az italt 1790-ben alkotta meg II. József császár és magyar király udvari orvosa, a Zwack család egyik őse. A történet szerint dr. Zwack, a köztudottan folyamatosan gyomorbántalmakkal küzdő uralkodót egyik nap egy saját készítésű, különleges gyógynövényekből készült itallal kínálta, aki nem győzte magasztalni a csodálatos készítményt, és az első korty után így kiáltott fel: „Dasistein Unicum!”. Ezzel nevet is adott az italnak, és az Unicum elindult világhódító útjára. Az Unicum számos országban jól ismert és kedvelt ital, különösen népszerű Olaszországban, Németországban, Ausztriában, és a Kárpát-medence magyar lakta területein.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2015
A törkölypálinka kizárólag Magyarországon termett szőlő törkölyéből készíthető, amelynek erjesztését, lepárlását, érlelését, pihentetését és palackozását is Magyarországon végezték. A törkölypálinka nemzeti kincs, nemzeti italunknak számít és törvény is rendelkezik róla (2008. évi LXXIII. tv). A törkölypálinkák gazdag ízviláguknak és magas élvezeti értéküknek köszönhetően igazi kuriózumnak számítanak. Ezért a törkölypálinka szó névhasználata az EU-ban eredetvédelmet élvez, hazánk számára van fenntartva.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
A Kéknyelű a badacsonyi borvidék legismertebb tájfajtája, ősi magyar szőlőfajta, neve összeforrt a borvidék nevével. Különleges igényeket kielégítő, karakteres borát a megújuló borvidék szakemberei "zászlós" boruknak tekintik annak ellenére, hogy a termőterülete az ezredfordulóra kritikus szintre csökkent. A Bogyay Lajos által 1826-ban alapított, Badacsony-hegyi fajtagyűjteményben kiemelt jelentőségű, legfelső teraszon kapott helyet a Kéknyelű. A badacsonyi borvidék történelme során keveset termő, de kiváló minőséget adó fajtaként tartották mindig is számon.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2025
A XVIII. században betelepített német ajkú családok hozták magukkal a savanyítás tudományát Vecsésre. A vecsési savanyú káposzta egyedülálló minőségét a generációkon átívelő ősi sváb receptúrák és a kiváló helyi alapanyagok garantálják. Különlegessége a hagyományos, irányított tejsavas erjesztésben rejlik: a kellemesen savanykás, jellegzetes ízvilág természetes úton, ecet hozzáadása nélkül alakul ki, így őrizve meg a termék hamisítatlan, kézműves jellegét. Rendkívül magas C-vitamin-tartalmú termék, amely a téli hónapokban fontos vitaminforrásnak számít. A vecsési savanyú káposzta a magyar konyha meghatározó eleme, számos klasszikus étel, például a töltött káposzta vagy a korhelyleves alapanyaga, de önmagában, hideg salátaként vagy köretként is kedvelt. A vecsési savanyú káposzta 2012 óta rendelkezik a Hagyományok – Ízek – Régiók (HÍR) védjeggyel. Ez a tanúsítvány garantálja, hogy a termék hagyományos alapanyagokból, egyedi receptúra alapján és meghatározott tájegységhez köthető módon készül.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2026
A tepertős pogácsa nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 2013 óta az Európai Unió által elismert Hagyományos Különleges Termék (HKT). Eredetileg hamuban vagy parázson sült, egyszerű kerek lepényt jelentett. A pogácsa szó első előfordulása 1395 körüli, eredetileg hamuban-parázsban sült lepénykenyeret jelentett. A magyar népmesékben „hamuban sült pogácsa” néven vált ismertté. A kenyér módjára fogyasztott lepénykenyér megnevezésére egészen a XVII. századig a pogácsakenyér, pogácsás kenyér kifejezés volt használatos. A mai formájában ismeretes, apróbb, hengeres formájú szaggatott változat a késő középkorban vált általánossá Magyarországon, mint a paraszti konyha leggyakoribb, változatos összetételben készült sült tésztája, és népszerűségét a legutóbbi időkig megtartotta. A tepertős pogácsa kialakulását két feltétel tette lehetővé: egyrészt szokássá vált a szalonnából zsírt kisütni, másrészt a tepertő bekerült a mindennapok étkezésébe. A szalonna kisütése, belőle tepertő nyerése – egy az 1770-es évekből származó somogyi közép-nemesi háztartás leírása alapján – a XVIII. századtól jelenhetett meg a nemesi családok háztartásában. Ezt támasztja alá az is, hogy a nemesi háztartások hagyatéki leltárai szerint zsírosbödönök az Alföldön a XVIII. századtól jelentek meg. A paraszti, népi sertésfeldolgozásban a zsír kisütését, illetve a sertészsír étkezési célú elterjedését a XIX. századtól, a század közepétől valószínűsíthetjük annak alapján, hogy az 1850-es években a Duna-Tisza közti paraszti leltárokban már szerepel a zsírosbödön. A disznóölés után friss, főként apró, bőr nélküli tepertővel sütötték a pogácsát. Az 1930-as években készült, nagy összefoglaló néprajzi munkában a pogácsát keletlen és kelt búzatésztából és – többek között – már tepertővel ízesítve említik, így elmondható, hogy a XX. század elején már általánossá vált a kelt tészta dúsítása a kisütött szalonna tepertőjével. A tepertős pogácsának ma is fontos szerep jut a mindennapi étkezésben, tartalmas levesek (gulyásleves, bableves) után második fogásként. Munkaértekezletek, konferenciák vendégváró terméke. A háziasszonyok is szívesen sütik, különösen családi alkalmak és ünnepek, így karácsony és húsvét idején, de a falusi turizmusban is gyakran kínálják borkorcsolyaként
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2026
A Béres Csepp, illetve továbbfejlesztett összetételű változata, a Béres Csepp Extra a magyar gyógyszerkincs része, amelyet magyar feltaláló, idősebb dr. Béres József fejlesztett ki. Vitathatatlanul a magyar alkotótevékenységhez, tudáshoz kapcsolódik ez az egyedi, különleges és kimagasló minőségű gyógyszer. Minőségét a találmányra megadott szabadalmi oltalmak, illetve a gyógyászati célra történő alkalmazást engedélyező, gyógyszer forgalomba hozatali engedélyek igazolják. A Béres Cseppek az igaz magyar ember segítőkész, érzékeny és tiszta értékrendjét közvetítik, ami által belföldön és külföldön is a magyarság kiválóságát hirdetik. A Béres Cseppek története példát mutat szorgalomból, kitartásból, emberségből, igaz értékekből.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
A kozmetikai alapanyagok ellátáshiánya és Ilcsi néni szakmai igényessége indította be ezt a fantasztikus pályát. A nehézségekkel teli kezdeti éveken Ilcsi nénit a természet szeretete, a négy idegen nyelv ismerete és a külföldi szaklapok állandó olvasása segítette át. Az Ilcsi termékek készítésekor a legszigorúbb natúrkozmetikai előírásokat követik, és kizárólag a legjobb minőségű bioalapanyagokat– friss gyógynövényeket, gyümölcsöket, zöldségeket –használnak. Több, mint 100 féle növényt használnak termékeik előállításánál, amelyek nagy részét saját bioültetvényükön termesztik. Jelenleg a világ közel 40 országában ismerik el Ilcsi néni és az Ilcsi Szépítő Füvek munkáját azzal, hogy használják a termékeiket, s alkalmazzák az általa kifejlesztett kozmetikai kezeléseket. Mindenhol kuriózumnak számít a rendkívül nagy növényi tartalmú, jól azonosítható, a magyar sajátosságokat magába foglaló, magas hatóanyag-koncentrációjú ILCSI professzionális natúr kozmetikum.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
A több mint 100 éves múltra visszatekintő védőnői hivatás gyakorlói olyan komplex, preventív, családvédelmi szolgáltatást biztosítanak hazánkban, amely egyedülálló Európában. Összehasonlítások alapján Európa más országaiban a magyarországihoz képest kevésbé összehangolt az édesanya és gyermek egészségügyi ellátása. Hazánkban védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet. Szakmai tevékenységét önállóan látja el, de rendszeresen kapcsolatot tart az egészségügyi, gyermekjóléti és szociális ellátórendszer embereivel. A védőnő szoros személyes kapcsolatot tart gondozottaival, melynek során az egyéni szükségleteknek megfelelően különböző problémáikban - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés- tanácsot nyújt. Ezen kívül szűrővizsgálatokat szervez, védőoltásokat készít elő, egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosít a gondozottak számára.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2015
A források vízhozama napi 35 millió liter, így a teljes vízkészlete háromnaponta kicserélődik. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval - amelyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak - a Hévízi-tó, tőzegmedrű forrástó. A környezeti hatások következtében a tó vize állandó áramlásban van, amely jótékonyan hat a szervezetre, a fürdőzőt állandó, enyhe masszázsban részesíti. A tó gazdag ásványianyag tartalmú forrása abból a 38 méter mélyen található barlangból fakad, ahol több tízezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. A feltörő karsztvíz hőmérsékletének, vízminőségi összetételének köszönhetően a tó vizét régóta használják gyógyászati célokra is. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2015
Kabay János (1896-1936) magyar feltaláló, kutató vegyész életművének központi eleme, a világ gyógyszergyártásának egy döntő szegmensét, a morfingyártást megreformáló, és azóta is meghatározó két speciális találmányára építve, Kabay-módszer néven vonult be a tudományos köztudatba. E két, egymással összefüggő gyógyszerészeti felfedezés megmutatta az utat az ellenőrzött morfingyártáshoz az ópium-fázis elkerülésével, előbb zöld máknövényből („zöld-eljárás”) 1925-ben, majd tovább fejlesztve a technikát 1931-ben száraz mákszalmából („száraz eljárás”), melyet addig csak mezőgazdasági hulladékként használtak. A világ összes gyógyszergyárában a mai napig az ipari „morfingyártás magyar atyjának” módszerével állítják elő száraz mákszalmából az orvoslásban elengedhetetlen alapanyagot képező morfint.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2016
A Pető-módszeren alapuló Konduktív Pedagógia Rendszere egy unikálisan magyar tudomány és szakma, amelyet Pető András orvos-gyógypedagógus alapozott meg, és magyar szakemberek építették fel és alkalmazzák a mai napig. A Pető-módszeren alapuló Konduktív Pedagógia Rendszere mozgássérült emberek számára segít a testi-lelki fejlődésben, a képességeik visszaszerzésében, a társadalomba való jobb beilleszkedésben. A világban egyedülálló, hogy a konduktív pedagógia egyaránt része a köznevelésnek és a közegészségügynek, így a rászorulók a szolgáltatást az állami szociális rendszer keretein beül, támogatással vehetik igénybe. A Konduktív Pedagógia Rendszerét felsőfokú alapszakos diplomás képzésként kizárólag Magyarországon lehet elsajátítani és egyedül a mi hazánkban ismerik el hivatalos szakmaként. A Konduktív Pedagógia Rendszere nemzetközileg is ismert. Nagyon sok magyar konduktor vállalt és vállal munkát külföldön így Kínában, Japánban, Ausztráliába, Új-Zélandon, Izraelben, Kanadában, az Egyesült Államokban, Mexikóban és Chilében, illetve Európa majd’ valamennyi országában jelen van valamilyen formában. 2014 óta Magyarország Kormányának támogatásával, a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Semmelweis Egyetem Pető András Kara a határon túli magyarság számára is elérhetővé tette a szolgáltatást Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2025
Torockó a Kárpát-medence legépebben és leghitelesebben fennmaradt népi építészeti együttese. Itt található a Kárpát-medence legrégebbi, 1668-ban épült eredeti állapotában megmaradt parasztháza. Torockón a Nap kétszer kel fel. Korán reggel megjelenik az égbolton, a Székelykőtől balra, majd elbújik a Székelykő mögé, és csak később emelkedik olyan magasra, hogy bevilágíthassa az egész falut. Ezt a különös jelenséget az 1130 méteres észak-dél vonulatú Székelykő sajátos alakja okozza. A falunak a természeti értékek mellett jelentős épített és szellemi öröksége is van: a házak egyedi, csak itt jellemző stílusban épültek. 1999-ben Torockó kapta meg a legjelentősebb európai építészeti díjat, az Európai Unió Europa Nostra-díját, „138 hagyományos házból álló, egyedi népi építészeti együttes kiváló helyreállításáért, mely szakmai körök kezdeményezésére, a legmagasabb műemlékvédelmi követelmények betartásával, határokon átnyúló támogatással és helyi elkötelezettség eredményeként valósult meg”.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2017
Kocs község adta a nevét a kocsinak, ennek a gyorsjárású, könnyű, kényelmes és biztonságos járműnek, melynek jó híre rohamos gyorsasággal elterjedt szerte Európában. A kocsi kocsi valójában megreformálta a fogatos személyszállítást, melyhez a jármű kedvező tulajdonságai mellett Kocs település kedvező földrajzi elhelyezkedése is jelentős mértékben hozzájárult. Magyar eredetének és évszázadokon át tartó népszerűségének ékes bizonyítéka, hogy a „kocsi” szó Európa számos nyelvében most is megtalálható, azonos jelentéssel. A rajta alkalmazott korszakalkotó újítások méltán tették oly híressé, s hirdették a kocsi kocsikészítő mesterek országos és országhatáron túli hírnevét. A Mátyás király korában népszerűvé vált jármű vonalvezetése az ősi magyar szekér formavilágát követi. A kocsi kialakítása során mindent megtettek azért, hogy gyorsaságát előtérbe helyezzék, ehhez a befogott három ló mellett a könnyű önsúly is hozzájárult. Már ebben az időben is kiemelten fontos volt a biztonság és a kényelem, melyet elsősorban a hátrafelé ívesen emelkedő oldallal, átlagosnál nagyobb átmérőjű kerekekkel, illetve a kettős funkcióval rendelkező, magasra elhelyezett ülések révén értek el.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2024
A KÜRT Adatmentés értékteremtő erejének lényege az, hogy az elveszett, megsemmisült szellemi alkotások, kutatási eredmények és pótolhatatlan információk helyreállítására alkalmas technológiával rendelkezik. A KÜRT Adatmentés szolgáltatása a csúcstechnológiák világában az elmúlt három évtizedben bizonyította egyedülállóságát, ami az informatika világában unikális. A KÜRT adatmentési technológiáját használták a 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni támadásban megsemmisült számítógépek adatainak megmentése érdekében is.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
Neumann nem csak a matematikában, hanem számos más tudományban: a számítástechnika, a fizika, a közgazdaságtan, a meteorológia, az automataelmélet és nem utolsósorban a játékelmélet terén is maradandót alkotott. A modern számítógépek működését mai napig megalapozta a Neumann-elvek megalkotása, 1945-ben írt tanulmányában meghatározta a számítógépek működését. A mai napig minden infokommunikációs eszköz az asztali számítógéptől a laptopon keresztül, az okostelefonokon át az ipari alkalmazásokig, mind-mind azonos felépítésű, Neumann-elven működő rendszerek.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2015
A Zsolnay márkanév a hagyomány, az egyediség, a művészi érték és az állandó megújulás jelképe. Hosszú története során mindig tudott kora számára valami újat és meghatározót mondani. Az egyedi fejlesztésű technológiákra épülő gyártás kiváló minőségű és egyedi esztétikai minőséget eredményez. A manufaktúra valódi szellemiséget és kultúrát hozott létre, amely nemcsak a hazai, de a nemzetközi művészettörténetnek is fontos részét képezi. Magához vonzotta az adott kor neves tudósait, művészeit, építészeit. Ennek köszönhetően olyan hírneves alkotók vettek részt a gyár munkájában, mint pl. Rippl-Rónai József, Martyn Ferenc, Victor Vasarely vagy Lechner Ödön.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
A Magyar Örökség-díjas 100 Tagú Cigányzenekar nevét és eddigi teljesítményét méltán őrzi a Hungarikumok Gyűjteménye mellett az Aranykönyv és a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeuma is. Az idén 30 éve alapított világhírű társulat egyedülálló zenei formáció, amely komolyzenét, többek között Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Erkel, Brahms, Csajkovszkij és Strauss műveit adja elő, mindamellett tradicionális magyar cigánymuzsikát, magyar nótát és népdalt is játszanak. A zenekar művészi és hagyományőrző teljesítménye példaértékű a hazai kulturális és művészvilágban.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
A 19. század végén alakult ki a tarka, szabadrajzú, térkitöltő hímzés, amelyet lakástextileken, valamint vászon és bőr viseletükön egyaránt alkalmaznak. A számtalan motívum között legjellegzetesebb a matyó rózsa. A színes virágminta az önálló művészeti ággá váló bútorfestésben is főszerepet kap. A karakteres matyó népviseletet ma is szívesen felöltik a különböző helyi közösségek tagjai hagyományőrző és más ünnepi rendezvényeken.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
A Budai Várnegyed középkori-barokk stílusjegyeket hordoz, míg a gyűrűs-sugaras szerkezetű pesti oldalra egységes historizáló és szecessziós építészet jellemző. Az Andrássy út bérpalotás belvárosi főútként indul, majd fokozatosan szélesedik villákkal szegélyezett fasorrá, végül a magyarság ezeréves államiságát jelképező Hősök terébe torkollik. A sugárút alatt fut a kontinentális Európa elsőként megépített földalatti vasútja. A változatos domborzatú várost egységbe szervezi a Duna, festői látványával és elegáns hídjaival.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2012
A csárdás tánc a legnépszerűbb és világszerte is legismertebb hagyományos magyar tánc, amely mai is élő közösségi gyakorlat. Tánckincsünk újabb rétegébe tartozó nemzeti párostánc. Elnevezése a „csárda” szóból ered. A 18. századi katonai toborzások során kialakult csárdás tánc különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen – Magyarország nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban. Új táncstílusunk rögtönzött, individuális (egy férfi-női – egyes vidékeken nő-nő) páros tánca a 19. század első felében alakult ki. Korábbi hagyományt átértékelő stílusváltás eredményeként jelent meg paraszti tánckultúránkban és vált a romantika nemzeti táncává. A csárdás a 19. század második felére a spontán táncéletet felváltó szervezett mulatságok táncrendjében meghatározott, állandó helyet és szinte kizárólagos szerepet kapott, melyet (a verbunkkal együtt) megtartott az első világháborúig, azaz a hagyományos paraszti társadalom és egyben a táncélet utolsó szakaszának felbomlásáig. Nemzeti párostáncunk jól körülhatárolható motívumokkal jellemezhető, a magyar nyelvterületen számos változatban él. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a maga elnevezésével. A magyarországi táncházmozgalom hatására az 1970-es évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában. Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 19. ülésszakán, 2024. december 4-én a paraguayi Asunciónban felvették a csárdás tánc hagyományát Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2025
Székelyföld nagy múltra visszatekintő, hagyományos kaputípusa a székelykapu. A jellegzetes ácstechnikával készült kötött, fedeles nagykapu-típus a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki, ezt a geneológiát az 1400-as évek végétől megsokszorozódó képi ábrázolásokból jól le lehet vezetni (pl. az 1493-as Schedel Világkrónika metszetei). E nagykapu-típus mind szerkezete, mind mérete alapján szervesen beilleszkedett az erődített kő- vagy téglafalba, mindig kemény fából készült, és védelmi funkciókkal rendelkezett. Nagy mérete lehetővé tette, hogy teherrel ellátott szekerek is átférjenek alatta. Már korai ábrázolásain is követhető a három oszlopos tagolás, a hónaljkötéses szerkezeti erősítés, a gyalogosok számára kiképezett külön kiskapus bejárat, valamint az egész szerkezetet átkötő és védő, konzolokon nyugvó födélszerkezet. Ez az ácstechnika és szerkesztésmód az erődítési funkciók miatt a legpraktikusabb megoldás volt, éppen ennek köszönhetően tudta több évszázadon át uralni Európa vár- és városi építészetét. E középkorban általánosan elterjedt ácsolt kötött nagykapu-típus a 18. századra Nyugat-Európa területén visszaszorult, csupán szórványosan maradtak fenn példái – az erdélyi magyarságon kívül főként a német városépítészetben és Máramaros vidékének kisarchitektúrájában. A 17. századtól Székelyföldön e kaputípus kulturális-esztétikai különfejlődésének lehetünk a tanúi. Bizonyára a török és tatár betöréseknek és a székelyek kollektív nemesi státuszának egyaránt szerepe lehetett abban, hogy Székelyföldön e kaputípus tömegesen elterjedt. Míg az Európa egészére jellemző masszív kapukon nem alkalmaztak különleges faragási módokat, a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált. A 18. század végét, 19. századot ismertető leírások szerint ekkor már nyugati utazók csodálkoztak rá a székely falvakat uraló monumentális nagykapukra. Kőváry László anekdota-szerű története szerint II. József, a „kalapos király” székelyföldi útja során felfigyelt e különleges kapukra, és kísérőitől megkérdezte, uralkodó-társa lakik-e e kapu mögött? (Kőváry 1860,7.) Az eddigi kutatások alapján a székelykapuk első (nem leltárban megjelenő) leírása August de Gérando francia útleírásában olvasható. Gérando az 1840-es évekbeli székelyföldi útja során a kapuknak nem annyira esztétikus, mint inkább melankolikus hangulatára csodálkozott rá (Gérando 1850, II, 175-176). A táji variánsokra is felfigyelő komplexebb leírásokra Orbán Balázs A Székelyföld leírása... c. munkájában bukkanunk rá (1868). A leírások és képi ábrázolások mellett mai napig fennmaradt kapurészekkel, vagy épségben fennmaradt korai kapukkal kísérhetjük nyomon a székelykapuk formai variánsait. A legkorábbi székelykapu-részeket – a mikházi ferences kolostor Kájoni János által 1673-ban emeltetett példányának darabjait – a budapesti Néprajzi Múzeum őrzi.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2023
Több százezer magyar katolikus és keresztény hívő részvételével minden év pünkösdjén megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában, és a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, szabadtéri szentmise keretében zajlik. A hagyomány szerint a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, azaz az egy plébániai közösséghez, településhez tartozó búcsúsai, településük védőszentjeit ábrázoló zászlók alatt, gyalog teszik meg az utat Csíksomlyóra. A moldvai csángók a XVIII. században tűntek fel az eseményen, majd a XIX. században az út- és vasúthálózat kiépülésével egyre távolabbról érkeztek zarándokok. A második világháború után, a kommunista hatalom betiltotta a búcsújárást, de ez nem jelentette azt, hogy megszűnt volna – kisebb csoportok folyamatosan elzarándokoltak minden pünkösdkor Csíksomlyóra. Az újjáéledésre csak 1990-től kerülhetett sor, a több százezres tömeg, amely minden korábbinál szélesebb körből, nemcsak a magyar nyelvterület egészéről, hanem más európai és tengerentúli országokból is érkezik A kereszténység és a „Napba öltözött asszony” tisztelete ősi időkre nyúlik vissza a székelyek között. Dokumentált nyoma 1444-ből van a Csíksomlyói búcsúnak, IV. Jenő pápa akkor kérte a csíki hívek segítségét a ferences templom felépítéséhez. Jutalmul búcsút engedélyezett Somlyón. A csíksomlyói búcsú erősen összefonódott a Mária-kultusszal, amely fő eleme a Mária-kegyszobor. A XVI. század elején készült székely leányarcú Mária-szobor Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje, Európa legnagyobb fából készült gótikus Mária-szobraként tartják számon, magassága a koronát is beleszámítva 2 méter és 27 centiméter. A Máriát "Napba öltözött asszonyként", karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször újrafestették, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. Az egyház 1798-ban nyilvánította csodatévőnek a szobrot, a székelység már évszázadok óta hitt a Mária-szobor közbenjáró, segítő erejében.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2020
Nekünk, magyaroknak az a nemzeti jelkép, akiben az ősi magyar lovas harcosnak a tűzfegyverek korában való újjászületését látjuk. A magyar huszár az a magyar könnyűlovas, aki az elmúlt fél évezredben ott virtuskodott a török háborúkban családi tűzhelye, szülőföldje védelmében, a Habsburg-ellenes szabadságharcokban nemzeti jogainak biztosításáért, a dinasztikus háborúkban uralkodója hívó szavát követve. A magyar huszár az a lovas katona, aki leffentyűs csákóföveget vagy forgós csákót, gazdagon zsinórozott dolmányt és szűk nadrágot, színes fonott övet és sarkantyús rövidszárú csizmát, bal vállán átvetett, ugyancsak gazdagon zsinórozott mentét visel. Vállszíjon tartott szablyát és tarsolyt hord, a nyeregkápára erősített karabélyt és deli pár pisztolyt is kéznél tart.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2017
A borvidék összesen 27 települést foglal magába. A terület a világ első zárt borvidéke volt. 1737-ben egy királyi rendelet felsorolta azokat a településeket, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlő termelhető. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a terület évezredes egysége indokolta, hogy a borvidéket a világörökség részévé is nyilvánítsák.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2012
A déli harangszó, amely imára szólította a keresztényeket a magyarországi harcok győzelme érdekében, a hálaadás jelképévé vált. Az 1500. augusztus 9-től delente felcsendülő harangszó a világ minden tájára elvitte az 1456-os nándorfehérvári diadal hírét, és hirdeti ma is a kereszténység és a hazafiság diadalát. Ez az egyetlen olyan magyar nemzeti esemény - amelyhez hasonlóval egyetlen más nép sem rendelkezik -, amely minden keresztény országban naponta visszhangra lel. Hunyadi János és a keresztesek győzelme töretlenül él a magyar nemzet emlékezetében. Magyarországon a déli harangszó a médiában is mindennapi jelenséggé vált. Az első harangszót a Magyar Rádióban 1928. április 1-én, a Budapesti Egyetemi Templomból közvetítették. Több tévé és rádióadó déli 12 órakor harangszóval szakítja meg az adását, a Magyar Királyság millenniuma óta (2000) pedig a Kossuth Rádió naponta más-más település temploma harangját szólaltatja meg rövid történeti tájékoztatás kíséretében.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2025
A tanya az Alföld egyedülállóan tipikus vidékies településformájának tekinthető településképződmény, mint külterületi lakott hely. A tanya régebbi neve a szállás, az Alföld szétszórt, magányos telepeit jelentette, melyek többnyire a gazdálkodás központjai és a lábasjószág telelőhelyei voltak. A tanya kialakulásában a mezőgazdaság játszotta az alapvető szerepet. A tanya – mint külterületi gazdasági egység – a XIV-XV. században vette fel a tartozéktelepülés jellegét, a mezőváros sajátosságaként. A tanyák gazdaságának látványos fellendülése a feudális korlátoktól többnyire mentes XIX. század végén és a XX. század elején zajlott.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2017
A pannonhalmi Bencés Főapátság mind építészeti struktúrájában, mind eszmevilágában folyamatosan fejlődött. Könyvtára több mint 300 ezer kötettel ma a világ legnagyobb bencés gyűjteménye. A Főapátsági Levéltár őrzi a tihanyi apátság alapító oklevelét. A monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye, kincstára és gyógynövény kultúrája közös emlékeinket, értékeinket őrzi.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2012
A keresztszemes hímzések közül talán a legismertebb a beregi keresztszemes hímzés, országhatáron túl is ismert és kedvelt. A beregi keresztszemes hímzés a beregi tájegység jellegzetes hímzési technikája, a beregi textíliák páratlan gazdag motívumkincset őriztek meg. A kézimunkáknak igen változatos a mintakincse, de a minták mindig egységes szerkezetben, csíkot alkotva kerülnek rá a textíliákra. A virágok általában indás szerkezetben képeznek összefüggő sort. Az 1930-as évekig kizárólag piros és kék színt használtak, ezt követően a sokszínű színezés vált divattá.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2020
A tó környéke 8000 év óta a különböző kultúrák találkozópontja. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó népi építészete is, több jelentős 18-19. századi kastélya pedig jelentős kulturális látnivalót jelent – többek között a fertődi Esterházy és a nagycenki Széchenyi Kastély, amelyek különleges értéket képviselnek e tájegységben.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2012
Elkészítése roppant aprólékos, időigényes. Százszázalékos kézi munkát igényel, amelyet hófehér, leheletfinom cérnával és a szinte láthatatlan tűvel végeznek. Készítésének titkát csak a beavatottak, a halasi csipkevarrók ismerik. A csipkevarrás egyedülálló technikája nemzedékről-nemzedékre száll, s e tudással a Csipkeház kiváló népi iparművészei alkotják meg cérnából a csodát Kiskunhalason. A technika, bár több mint 110 éves, a csipkék mégis minden évben új motívumokkal bővülnek, melyekben a hagyomány a jelenkor értékeivel társul. A magyar állam ajándékaként számos nemzetközi kiválóság és előkelőség kapott halasi csipkét. Többek között magáénak tudhat ezekből az egyedülálló művészi darabokból néhányat a japán császárné, II. Erzsébet brit királynő, Bush volt amerikai elnök felesége. Halasi csipkét kapott ajándékba az 1996-ban Magyarországra látogató II. János Pál pápa is.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
A történelem korai időszakától folyamatosan megtelepedő nomád népek és a honfoglalás utáni pásztorközösségek hagyományos földhasználata az ember és a természet harmonikus együttélésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő füves pusztája nem az erdők kiirtásával keletkezett, hanem a pásztorközösségek munkája révén, amely azóta is képes megőrizni a puszta biológiai sokféleségét.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2012
Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leánya, Anna-Krisztina tiszteletére tartotta az első Anna-bált 1825. július 26-án, Balatonfüreden. A kisasszony a hagyomány szerint akkor ismerkedett meg leendő férjével, a későbbi aradi vértanú Kiss Ernő honvédtábornokkal. Azóta az Anna naphoz legközelebbi szombaton megtartott Anna-bál az ország legelőkelőbb eseményei közé tartozik, művészek, politikusok, közéleti személyiségek nyári találkozóhelye. A reformkorban szívesen látott vendég volt Kossuth Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, majd Jókai Mór, Blaha Lujza és Vörösmarty Mihály. 1962 óta Huszka Jenő Anna-bál keringője a nyitótánc, a szépségverseny győztese és udvarhölgyei Herendi vázát vehetnek át, a bálkirálynő ezen felül megkapja Eris aranyalmáját is.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2020
A Herendi porcelán a kiváló minőség és az elegancia szimbóluma. A Herendi porcelánban tetten érhető értékek: a generációkon átívelő szaktudás, a manufakturális porcelánkészítés hagyományai, a porcelánfestékek titkos receptúrája, a kiváló minőségre és folyamatos megújulásra törekvés, az egyediség.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
Népművészetünk ezen újabb réteghez tartozó rábaközi fehér hímzések közül sajátos vonásaival emelkedik ki a höveji hímzés. A hagyomány szerint egy helybeli leány, Horváth Borbála honosította meg a faluban az 1860-as években. A höveji hímzés öltés elemei a lukhímzés, a láncöltéssor, és a huroköltés. Mintakincse leveles ágakból, rozettákból áll, amelyek néha szabad kompozíciójú bokordíszítményt, csokrot képeznek. A höveji csipke különlegessége és egyedisége megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl. A magyarságra jellemző világszerte számon tartott szépségével és hírével országunk elismertségét növeli. Egyediségével, különlegességével a magyarság csúcsteljesítménye, amely méltán jogosult mindennemű elismerésre, megőrzésre és védelemre.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2019
Példamutató hazaszeretete, a haladásba vetett hite, áldozatkészsége, akaratereje, s nem utolsósorban gyakorlati alkotásai a magyar történelem egyik legnagyobb személyiségévé avatták. Széchenyi István a külhoni és a hazai közállapotok közötti gazdasági és kulturális különbségeket elemezve ráébredt, hogy a külföldön már működő és bevált közintézmények hazai életre hívásán kell munkálkodnia. Már 1822-ben meghonosította angliai mintára Pesten a lóversenyeket, és 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet, majd anyagi felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. Ugyancsak angol mintára 1827-ben Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót megfelelő színteret biztosítva ezzel a hazai arisztokrácia társas életének. 1830-ban megjelent Hitel című munkája, amelyben Magyarország polgári átalakulásának gazdasági-társadalmi programját foglalta össze. Részt vett a Kereskedelmi Bank alapításában, királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozásának hatalmas munkáját. Nevéhez fűződik 1840-es években a Tisza-szabályozás megindítása, a balatoni gőzhajózás életre hívása és nem utolsósorban a Lánchíd megépítése.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
Az ország legrégebbi, 1777 óta folyamatosan működő porcelángyára a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházán található. Az idők során a komoly múltra visszatekintő gyárban olyan termelési palettát alakítottak ki, amely sikeresen ötvözte a meglévő igényeket a magas minőséggel és a megfizethető árral. A porcelángyár mindennapi használatra szánt, finoman megformált, ízlésesen dekorált termékei a hétköznapi környezetbe is eleganciát és igényességet csempésznek. Jelenleg Japántól az Amerikai Egyesült Államokig, a Skandináv-félszigettől Ausztráliáig a világ számos pontjára exportál a gyár.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2017
A IX-XI. századi magyar íj szimbólum. Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett őseink életmódjához. Mindezt jól tudják mindazok- határainkon innen és túl-, akik Európa és a népvándorlás korának történelmével foglalkoznak. Volt idő, amikor ezt a fegyvert akár vadászaton, akár harcban mindenki másnál jobban, eredményesebben használtuk. Nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy nemzetünk megmaradását köszönhetjük a IX-XI. századi magyar íjnak. A nemzetközi hagyományőrzésben és a világ íjkészítőinek körében kiemelt rangja van ennek az íjnak, annak a formának és szerkezetnek, melyet mindenütt a világon magyarnak tartanak, illetve neveznek és velünk, magyarokkal azonosítanak.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2015
A magyarság temetkezési kultúrájának meghatározó eleme a sírok fejfával való jelölése. A fejfák eredete homályba vész, revival jelenségként bukkan elő az ősi temetkezési kultusz a protestánsoknál, akik a kereszt helyett fejfát állítottak a sírra, mint valóságos életszimbólumot. Első írásos említésük a 17. századhoz, képi ábrázolásuk pedig a XIX. századhoz köthető. Protestáns (elsősorban református) temetők kultikus emléke. Formakincsüket, motívumrendszerüket tekintve igen változatosak, főbb csoportokba sorolhatóak. Az egyszerű táblás névtáblák (pl.: Tolna, Baranya, Fejér, Veszprém), tönkös, gombos tábla antropomorf (Pl.: Észak-Magyarország, Gömör, Kárpátalja, Felső-Tiszavidék, Hajdúság, Nagykunság, Somogy, Baranya, Fejér, Dél-Alföld) és egészen gazdag díszítésű oszlop fejfák váltják egymást. A legdíszesebb antropomorf fejfák a Duna-Tisza közén, a Szilágyságban, Kalotaszegen és Székelyföldön találhatók. A fejfák díszítése (faragása, vésése, festése) az esztétikai, népművészeti szempontokon túl jelentéstartalommal is bír, melyből megállapítható az elhunyt neme, kora, esetenként társadalmi rangja, az elhalálozás oka és a foglalkozása. A fejfa állítás szokása az egész Kárpát-medence reformátusok lakta vidékein megtalálható. A fejfák műemléki védettséget érdemelnek. Hagyományos, az adott településre jellemző fejfákat azonban - jó példát mutatva még - számos település állít. Napjainkban is fejfával temetkező települések közül kiemelkedő: Aggtelek, Jósvafő, Szatmárcseke, Feketepatak, Salánk, Nagybereg, Beregújfalu, Hajdúböszörmény, Szilágyerked, Krasznadobra, Szilágysámson, Szilágyszér, Bogdánd, Ketesd, Magyarvalkó, Erdőfüle, Alsórákos, Olthévíz. Ezeken túl még számos temetőben találhatóak régi fejfák, melyek folyamatosan tűnnek el és számuk egyre apad. A fejfa állítás szokása egyedi, a Kárpát-medence egészén elterjedt magyar jellegzetesség, a népművészet olyan tárgyi emléke, amely méltán kap kiemelt minősítést.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2021
Úgy őrzi hagyományait és méltóságát, hogy közben nem „olyan, mintha”, hanem „az”. A település szívében áll a fatornyos, zsindelytetős katolikus templom, amely a falu emblematikus épülete, a dombon magasodó Várral együtt. Körülötte palóc parasztházak, melyekben kipróbálhatjuk a fazekasságot, vagy a szövést, de akad olyan is, amelyikben megszállhatunk. Hollókőn eltölteni néhány napot nem egyszerű pihenés, hanem életforma. Nem is csoda, hogy az itt élők, idősek és fiatalok is ragaszkodnak ehhez a békéhez.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2012
Ez a művészeti tevékenység a Kalocsa XVIII.–XIX. századi határában kialakult falvak: Drágszél, Homokmégy, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek, és a hozzájuk tartozó településrészek hagyományos paraszti kultúrájának sajátos eleme. A ma is alkotó író-, pingáló- és hímző asszonyok a kalocsai népművészet hordozói és életben tartói. A hagyományőrző csoportok, a néptáncegyüttesek, a múzeum, a népművészeti ház a népművészet által meghatározott kalocsai identitás őrzői. Kalocsa és környékének lakói elkötelezettek népművészetük iránt. Számos alkalmat teremtenek viseletük, táncaik bemutatására (Szent Iván éji Mulatság, Duna menti Folklórfesztivál, Kalocsai Paprika Napok, falunapok, szüreti bálok). Ezeken az eseményeken a legfiatalabbtól a legidősebb korosztályig mindenki részt vesz, így egyben jó alkalmak a kultúra átörökíthető elemeinek továbbadására. A városban nagy szerepet kap az iskolai és a művészeti oktatás kereteiben zajló hagyományápolás.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
A karikás ostor a magyar népművészet egyik kiemelkedő értéke, a pásztorkultúra, pásztorművészet elengedhetetlen része. A legtöbb pásztor családjában a mesterség nemzedékről nemzedékre, apáról fiúra száll, a mesterség teljes elsajátításához hozzátartozik az eszközök elkészítése is. A szép ostor nem csak terelőeszköze volt a csikósnak, gulyásnak, kanásznak, hanem címeréül is szolgált, így szépségére különös gondot fordítottak. A csikósok az ostorukat – hogy mozgékonyabb legyen – karikával látják el, és ilyenkor karikás a neve. Karikásuk elsősorban az alföldi pásztoroknak van, a dunántúliak és a felvidékiek a hosszabb nyelű, rövidebb sudarú ún. nehéz ostort használják. Habár régen többféle elnevezéssel illették a pásztorok ostoraikat, ma már mindegyik pásztorostort karikásként emlegetik.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2021
Szűr szavunk a középkorban feltehetően azt a szürke (gyapjú) posztót jelölte, amelyből a köznép, illetve egyes szerzetesek ruhája készült. De varrtak belőle tarisznyát, zsákot és köpönyeget is. A cifraszűr nemcsak egy reprezentatív magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is egyben. Mint viseletelem, a 19. század folyamán új életre kelt, díszessé vált, szó szerint "kivirágzott". A 19. század végére a nyugati magyar nyelvhatártól indulva meghódította a Kárpát-medencét, ezen túlmenően beilleszkedett a paraszti szokásokba. A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni. A cifra köpenyt mintegy véletlenül ottfelejtette a legény udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie. A szűr egyszerre hordozta a népi díszítőművészetet, de a szűrábrázolás a népművészet más műfajaiban is megjelent (fafaragás, tülökdíszítés, spanyolozott pásztormunkák, használati tárgyak díszítése), illetve jelen van a betyármondákban, balladákban, dalokban is.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2021
A pálos rend, mint az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend közel 800 éve tölt be meghatározó szerepet nemzetünk történelmében, kultúrájában, szellemi és lelki életében. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett található. A pálosok által emelt templomok, kolostorépületek, az általuk létrehozott képzőművészeti alkotások, irodalmi művek a magyar kultúra maradandó kincsei. A magyar nyelv története szempontjából külön említést érdemel a pálos szerzetesek által készített két fontos középkori imádságos mű: a Festetics- és a Czech-kódex.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2017
Őseink Bizánctól Brémáig folytattak hadjáratokat. A Kassai-iskola célja ennek az elfeledett harci művészetnek az újjáélesztése. A képzés során a lovasíjásznak azt a szintet kell elérnie, amelyet őseink magukénak tudhattak. Vágtató ló hátáról a ló sebességétől függetlenül gyors és pontos lövéseket kell leadni előre, oldalra, hátrafelé 180 fokos szöget bezárva. A kentaurban fogalmazódik meg legtökéletesebben a lovasíjászat lényege: csípőtől lefelé eggyé válunk a lóval, csípőtől felfelé eggyé válunk a céllal. A szabályrendszerében végtelen egyszerű, de végrehajtásában rendkívüli felkészültséget igénylő sportág robbanásszerűen terjed a világban.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
A cimbalom két verővel ütve megszólaltatott húros hangszer, a citerafélék családjába tartozik. Vízszintes helyzetű, trapéz formájú, dobozszerű hangszerteste van, melyen teljes szélességben diatonikus vagy kromatikus hangolású húrok sorakoznak. Régi, népi változata a kiscimbalom, ez magyar nyelvterületen már ritkaság, de az alpesi országokban, Kelet-Európában, a Balkánon ma is használatos. Továbbfejlesztett változata a nagyobb, hangtompító pedállal ellátott, lábakon álló pedálcimbalom, melyet Schunda Vencel József budapesti hangszergyáros alkotott meg a 19. század vége felé, majd a 20. században idősebb és ifjabb Bohák Lajos fejlesztett tovább. Elsősorban cigányzenekarok fontos tagja, de népi hangszerként is ismert, és Rácz Aladár cimbalomművész munkássága nyomán, komolyzenei koncerteken is szerepet kap.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2016
Magyarország híres, egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs, a Kárpát-medencei görögkatolikusság lelki központja. Évente mintegy öt-hatszázezer zarándok, turista keresi fel a könnyező Szűzanya képéről európai hírűvé vált templomot, nem csak Magyarországról, hanem határainkon kívülről is. 1696. november 4-én a máriapócsi kicsiny görögkatolikus fatemplomban az abban az évben festett Istenszülő ikon könnyezni kezdett. A csodálatos esemény híre eljutott a bécsi udvarba is, ahol I. Lipót császár elrendelte, hogy a képet szállítsák a császári városba, amit 1697 nyarán a Stephans dómban helyeztek el. Másolata Máriapócson 1715-ben és 1905-ben is könnyezett. A csodás helyre zarándokolók növekvő száma miatt a fatemplom már nem tudta befogadni a híveket, új templomra volt szükség, mely 1731 és 1756 között épült kora barokk stílusban és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Két díszes, öblös sisakkal ellátott tornya 1856-ban készült el. A templom külsejét 1893-96-ban, illetve 1991-ben újították fel. Az ikonosztázion 1785-88 között épült. Történelmének egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, 1991-ben bizánci szertartású szent liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. 2005-ben dr. Erdő Péter bíboros, Budapest-Esztergomi érsek Nemzeti Szentéllyé nyilvánította a máriapócsi templomot.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2021
Nemzeti azonosságunk része, ez a mi zenei anyanyelvünk, szervesen illeszkedik hagyományaink közé. A magyar nóta ritmusa egyfelől a táncból ered, onnan hozza magával az ősi, ösztönös mozdulatokat, amely egyesül nyelvünk harmóniájával. A nóta nagy hatással volt a századforduló kulturális-, és társadalmi életére, hozzájárult ahhoz, hogy a magyar lassan és nagy biztossággal kiszorította az idegen szavakat az általános nyelvhasználatból. Napjainkban a hazánkba érkező külföldiek is szívesen hallgatják.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
A Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének egyik legnagyobb sikere a Magyar népmesék, mely a hazai rajzfilmgyártás aranykorából való. A rajzfilmsorozat ötlete Mikulás Ferenc stúdióvezetőtől származik; rendezője, szakértője pedig Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező volt. A sorozat készítése 1977-ben kezdődött, összesen 100 epizód, 12,5 órányi anyag készült el, a nagy sikerre való tekintettel már angol nyelven is elérhető részekkel. A világhálón fellelhető rajzfilmsorozatnak már több mint 100 milliós megtekintettsége van, a világ számos részén, az Egyesült Államokban, Indiában és a Fülöp-szigeteken is nagy népszerűségnek örvend. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportja által őrzött gyűjteménynek köszönhetően sikerült bemutatni a magyar nyelv archaikus szépségét, mindehhez nagyban hozzájárult a narrációt végző színészek szakmai tudása, különösen Szabó Gyula előadásmódja tette emblematikussá a sorozatot. Az alkotók a képi anyag kialakításánál a történelmi Magyarország területétéről 100 évvel ezelőtt összegyűjtött díszítőművészeti kincseket használták fel, a Kaláka együttes pedig magyar népdalokat dolgozott fel a kísérőzenéhez. A magyar népmesékben rejlő különleges képi, zenei világ és narratíva teszi egyedi értékké a rajzfilmsorozatot. A népmesék kedvessége, humora, ravaszsága, pajkossága hűen ábrázolja nemzetünk lelkét, érzéseit, valódi karakterét. Mindezek mellett, határainkon innen és túl is széles elismertségnek örvendő Magyar népmesék rajzfilmsorozat epizódjaiban olyan örök igazságok, alapértékek fogalmazódnak meg, amelyek méltóvá teszik arra, hogy része legyen a Hungarikumok Gyűjteményének.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2020
Mára az egész város magáénak érzi a busójárás hagyományát, amely a téltemető, tavaszváró és termékenység-varázsló ünnepek családjába tartozik. A birkabőr-ruhába öltözött, bőrbocskort és bütykös harisnyát viselő busók fából készült busómaszkkal rejtik el kilétüket, hogy játékos, vidám csínytevéseiket zavartalanul végezhessék – miközben hangkeltő eszközeikkel igyekeznek elűzni a telet.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2012
Kodály Zoltán az 1920-as évek második felében ismerte fel, hogy a magyar társadalom alapvető zenei műveletlenségének elsődleges oka az, hogy a közoktatásban rendkívül csekély szerepet játszik a zene. Párhuzamosan ekkor keletkezett és a magyar népzenére támaszkodó gyermekkari műveinek nagy sorozatával intenzíven kezdett foglalkozni a zeneoktatás reformjával, s ebben akkor pályakezdő tanítványai személyében – Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Kerényi György – méltó munkatársakra lelt. 1934-ben alakult meg az Éneklő Ifjúság mozgalom, amely a nagy európai kórushagyományhoz kapcsolódva a közös éneklésben találta meg a nemzeti közösség létrehozásának lehetőségét. A magyar nemzet közösségének ilyetén kialakítására Kodály felismerése szerint a szétszakított és önazonosságától megfosztott trianoni Magyarországon múlhatatlanul szükség volt. A kóruszene egyetlen és mindenki által birtokolt hangszere az énekhang. Kodály és tanítványai úgy látták, hogy a nemzetnevelés szolgálatába állított énekhang számára a magyar vokális népzenei hagyomány, a magyar népdal biztosítja a legmeghatározóbb forrást. A Kodály, Bartók és követőik által gyűjtött népdalkincs megfelelő alapot ad nemcsak a zenei ismeretek elsajátításához, de a gyermekjátékok révén a gyermekek életkorának megfelelő kulturális élmények befogadásához is, miközben a felnőttek népdala a teljes őshazai, illetve a nyugat-európai zenetörténet emlékeit is magában hordozza. E magyar népdalkincs egyidejűleg egy új kórusrepertoár létrehozásához is hozzájárult nemcsak Kodály és Bartók, de tanítványai műhelyében is. E kórusrepertoár, illetve a népdalok megtanulását ugyanakkor meg kell előzze a zeneértés első lépcsőfokának, a kottaolvasásnak az elsajátítása. Az alapvetően diatonikus magyar népzene szempontjából éppen ezért a relatív szolmizáció, az angol zeneoktatásban „mozgó dó”-ként meghatározott és egészen a középkorig, Arezzói Guidóig visszavezethető kottaolvasási technika tűnt a legpraktikusabbnak, amely egyszerre segíti a dallami is harmóniai elemek tudatosítását, tesz érzékennyé az intonációra és fejleszti a hallást. Már a negyvenes évek elején megindult e koncepció metodikai kidolgozása (1940-ben jelent meg Kerényi György közreműködésével az Iskolai énekgyűjtemény, 1944-ben jelentette meg Ádám Jenő a Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján című munkáját), 1950-től azonban speciálisan kiválasztott általános iskolákban megvalósulhatott Kodály terve, a mindennapos énekóra. Már az 1960-as évektől kezdve vizsgálatok bizonyították, hogy az ilyen típusú iskolába járó gyermekek tanulmányaik során, szinte minden területen jobban teljesítenek, mint azonos korú, de intenzív énekoktatásban nem részesülő társaik. Habár ezen iskolák száma az 1980-as évektől sajnálatos módon folyamatosan csökken, a még működő, és teljes mértékben a kodályi koncepció eszmei és gyakorlati talaján álló oktatási intézmények mind a mai napig a nemzetközi érdeklődés előterében állnak. A Magyar Tudományos Akadémia a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézetével (Kecskemét) együttműködve újabban a Kodály-módszer eredményeinek továbbfejlesztésén munkálkodik, beépítve az énekoktatásba a gyermeki agy fejlődése szempontjából legalább olyan fontos, és Kodály által is kulcsfontosságúnak tekintett testnevelést és néptáncot, valamint az improvizációt. Kodály Zoltán zenepedagógiai koncepciója – a világ minden táján működő Kodály társaságok és iskolák révén a magyar kulturális hagyomány egyik legismertebb produktuma.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2017
De hogy mi is az operett, s ezen belül a magyar operett? Könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal átszőtt történet, sok humorral – amelynek központi témája a szerelem, mégpedig az őrült szerelem. Párizs, Bécs és London színházai is játszottak operettet, de ma ismert, ma játszott formáját, megerősítve a legnagyobb sikereket kiváltó táncos-komikus – szubrett-vonallal, a magyaroknak köszönhetően nyerte el. A kutatók szerint nincs olyan perc, amikor valahol a világon, filmen, színpadon, rádióban vagy televízióban fel ne csendülnének magyar szerzők operett-melódiái köszönhetően Kálmán Imrének, Lehár Ferencnek, Ábrahám Pálnak és Huszka Jenőnek, és természetesen a mai magyar operett-játszásnak, hiszen mindez hozzájárult ahhoz, hogy az opera mellett az operett is nemzetközileg ismert és elismert műfajjá vált.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
A földalatti sírkamrák és emlékkápolnák a késő római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitéről tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élő kultúra és civilizáció gyökereit. Értékét tovább növeli, hogy a IV. században emelt kultikus épületek olyan állapotban maradtak meg, amilyenben a népvándorlás korában voltak.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2012
Ide tartozik a ragadozó madarak és a természet szeretete, a vadászmadarak betanítása és felnevelése, a tradicionális solymászati felszerelések elkészítése, a hagyományok ápolása, valamint szemléletformálás és tanítás. A magyarság solymászati múltja több mint ezer évre tekint vissza, hozzá tartozik a magyarság tudathoz, és mint ilyen végigvonult egész történelmünkön.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
A tárogató a magyar történelem kísérője a honfoglalástól napjainkig. Az évszázadok során a hangszer felépítése, hangja, hangszíne kisebb nagyobb változásokon ment át. A tárogató a török hódoltság idején, a 16. században különösen közkedvelt lett. Szívesen mulattak rá a végvári katonák, de felhangzott hangja a különböző főúri udvarokban és lakodalmakban is. A tárogató megbecsült hangszer volt a Rákóczi szabadságharc idején. Éles hangja parancsokat közvetített a katonák számára, máskor pedig tábori énekek, táncok elengedhetetlen kísérő hangszere volt. A tárogató mai formáját a 19. sz. végén Budapesten a Schunda és Stowasser hangszergyárakban nyerte el. A történeti tárogatókhoz képest a hangszer testét megnagyobbították, klarinétszerű fúvókával szólaltatták meg és az évek során egyre több billentyűvel szerelték fel. A tárogató a klasszikus hangszerek rangjára emelkedett. A tárogatót magyar hangszerként tartják számon az egész világon. Történelmi zenét, népzenét, klasszikus és jazz zenét egyaránt játszanak rajta. A Rákóczi Tárogató Egyesület fogja össze a Magyarországon és a külföldön élő tárogatósokat. Az egyesület szervezésében évente országos tárogatós találkozót, öt évente pedig tárogatós világtalálkozót tartanak. Az egyesület Vaján, a Vay Kastélyban működik.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
Károli Gáspár nem csupán fordítója, hanem egyben gondozója, szerkesztője és kiadója is volt ennek a Bibliának. Nyelvezetében nagymértékben hozzájárult a magyar kultúra és nyelv formálásához, alakításához, elterjedéséhez, fejlődéséhez, illetve mind szellemiségében, mind tárgyként egy biztos és értékes pontja a magyar nemzet történelmének. Kulturális, hitéleti, nyelvtörténeti értéke felbecsülhetetlen az idén 427 éves kiadványnak.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2015
Bár a -70-es évek Budapestjén kezdődött minden, a gyökereket a XIX–XX. század fordulóján kell keresni. A zenei alapokat Vikár Béla, Seprődi János, majd Bartók Béla és Kodály Zoltán tette le, Molnár István pedig azt a táncvilágot gyűjtötte össze, amiből kiindulhattak az utódok. Ezek egyike, Novák Ferenc koreográfus elvitte tanítványait Székre. A mezőségi faluban olyan élő tánchagyománnyal találkoztak, amit meg akartak osztani mindenkivel. Ezért 1972. május 6-án megtartották az első városi táncházat, melynek az Úgy, mint Széken címet adták. Innentől kezdve a legendás FMH-ban és a Kassák Klubban megindult a néptáncélet, majd terjedt vidéken és a mai határokon túl is. A kor szürkesége, ingerszegény, szinte kilátástalan világa közepette ez friss és életszagú esemény volt, ami vonzotta az embereket. Olyan táncosok és zenészek indították a mozgalmat, mint Timár Sándor, Sebő Ferenc, Halmos Béla, Éri Péter. 1982-ben volt az első Táncháztalálkozó, amely azóta is az év legnagyobb eseménye. Ami a Kárpát-medencében természetes, az a nyugati diaszpórában a megtartóerő. Sydney-től Londonon és Torontón át Montevideóig a világ rengeteg városában a táncház hozza össze a helyi magyarságot. A másod- és harmad - generáció talán magyarul alig beszélő tagjai a népdal, néptánc és népzene által kötődnek hazánkhoz. Ezt az ügyet az anyaország a Kőrösi Csoma Sándor Programmal segíti.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2012
Az 1568. január 6–13. között megtartott tordai országgyűlésen – János Zsigmond választott magyar király és erdélyi fejedelem elnökletével - meghozott vallásügyi határozat által a világon először foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára pedig a szabad lelkészválasztást. A tordai országgyűlés vallásügyi határozata talán Erdély legnagyobb ajándéka az európai kultúra számára. A 16. század vallásháborúitól dúlt Európában a vallásszabadságot törvénybe iktató erdélyi rendek, a magyarok, a székelyek és a szászok közös egyetértésével hozott határozat évszázadokra biztosította a felekezeti együttélés békés feltételeit. Európa többi országában majdnem másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy megfogalmazódjon az az eszme, amely a békés együttélést lehetővé tette. Az 1568-as tordai országgyűlés történelmi pillanatát Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) örökítette meg festményén 1896-ban. A kép Dávid Ferenc püspököt, az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítóját, az országgyűlés termének közepén, néhány lépéssel a trónoló fejedelem előtt állva ábrázolja, amint egyik kezét szívére teszi, a másikkal az ég felé mutat, és az ülésező rendek előtt kimondja: A hit Isten ajándéka!
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2021
A több mint 11 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően újra életre kelt a porcelánmanufaktúra 5 hektáros területe. A Közép-Európa egyik legnagyobb gyárépület-együttesének rehabilitációja során megvalósuló kulturális negyed tartalmilag négy részre tagolódik. A Míves negyed legfontosabb elemei a Zsolnay családdal és történettel kapcsolatos kiállítás, Winkler Barnabás egyedülálló Rózsaszín Zsolnay kiállítása, valamint a Sikorski-házban kiállított Gyugyi-gyűjtemény. Ezekhez kapcsolódik a felújított Zsolnay-mauzóleum, az Alkotó- és Inkubátorház, valamint a Kézművész utca üzletsora.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
A magyar nyereg igazán különleges darabja a lovas kultúráknak – nemcsak itthon, hanem világszerte is. Története egészen a honfoglalás koráig, a 9–10. századig nyúlik vissza. A korabeli magyarok a sztyeppei lovas népekhez hasonlóan olyan nyerget használtak, amely hosszú lovaglásokra is kényelmes volt, harcban pedig biztos ülést adott, miközben a ló hátát is kímélte. Ez a praktikus, mégis elegáns nyeregtípus később más európai katonai nyergekre is hatással volt. A magyar nyereg több szempontból eltér a nyugati és a keleti nyergektől. Alapja egy merev faváz, amely négy fő részből áll: két oldallapból, valamint az első és a hátsó kápából. Ezeket bőrrel vonták be, ami nemcsak védelmet nyújtott, hanem díszítésre is lehetőséget adott. A nyereg szerkezete biztosította a lovas stabil ülését és a súly egyenletes eloszlását, ami különösen hosszú utak vagy harcok során volt fontos. A magas első és hátsó kápa segítette, hogy a lovas a leghevesebb mozdulatok közben se veszítse el az egyensúlyát. A széles, mély ülés kényelmes volt, és óvta a ló gerincét is, mindezen tulajdonságok tették a magyar nyerget igazán különlegessé. A magyar nyereg sokoldalúan felhasználható volt: jól szolgált a csatatéren, hosszú vándorlásokon és ünnepi alkalmakkor is. A díszes főúri változatokat gazdag csontfaragások, aranyozott ezüstveretek, rekeszzománcok, drágakövek díszítették, valamint arany vagy ezüstszállal hímzett, úgynevezett skófiumos ülőpárnák ékesítették. A nyeregmíves mesterség külön hagyománnyá vált, és a díszített magyar nyereg idővel a nemesi rang, majd a huszárság jelképévé nőtte ki magát.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2025
A klasszikus magyar szablyavívás olyan nemzeti érték, amely méltó arra, hogy megőrizzük a hozzá kapcsolódó hagyományokat. A szablya a honfoglaló magyarok egyik legjelentősebb egyedi megjelenésű és harci használatú ősi fegyvere volt. A magyar szablyavívás hagyománya, a végvári vitézektől kezdve, a bajvívókon és huszárokon keresztül, egészen a modern kori sportvívókig, méltán egyedülálló a világon. A magyar szablya nemcsak a haza védelmének, a magyar katonai erényeknek, hanem a modern kori sportsikerek eszköze is. A szablya használatának az évszázados harcok során, a csatatereken kikristályosodott tudása később sporttá válva a magyar sportolókat is hosszú évtizedeken keresztül juttatta a világ élvonalába. Számos neves vívómester dolgozott Budapesten, köztük a legendás Borsody László őrnagy, aki már a századfordulótól oktatta a tisztjelölteket a Ludovikán. A támadó és védő mozdulatok ezernyi kombinációját világos rendszerbe építette, merítve a hagyományos magyar szablyavívás technikájából és taktikájából is. Ezek katonai logikával történő tökéletes összefűzése egyetlen más külföldi vívómetódusban sem található meg. Ennek köszönhető, hogy az olimpiai történelemben egyedülálló módon 1908 és 1964 között – 56 éven át alig akadt legyőzője a magyar kardvívóknak, akik ma is a világ élvonalába tartoznak. Legeredményesebb olimpikonjaink is ebből a fegyvernemből kerültek ki, Gerevich Aladár hét-, Kovács Pál és Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai aranyérmes. E káprázatos adatsor mögött igazi férfiakat, modern kori lovagokat találunk, akik számára a becsület, a bajtársiasság és a hazaszeretet megkérdőjelezhetetlen erény. Ők fegyverüket nem a másik megsemmisítésére, hanem szellemi és fizikai képességeik kifejezésére használják.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2020
Életművét messze földön ismerik, maradandót alkotott nem csak a magyar válogatott, a legendás, olimpiai bajnok Aranycsapat kapitányaként, hanem a Real Madrid korszakos csillagaként is. Szinte minden kontinensen dolgozott, de mindig a hazáját képviselve. A zseniális játékossal több helyen egyenesen Magyarországot azonosítják, olyan fogalmakkal párosítva, mint a virtuozitás, a nagyvonalúság, a világsikerek, a jó kedv, a népszerűség, a tehetség, a tökéletes szakmai tudás.Puskás Ferenc életműve egyedülálló és világhírű, ezért méltán szerepel a Hungarikumok Gyűjteményében.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
A Teqball egy teljes mértékben magyar gyökerekkel rendelkező futballon alapuló sport, mely átmenet a lábtenisz és a pingpong között, amit egy speciálisan meghajlított asztalon játszanak, mely képes megszólítani a sportrajongók egy egészen új generációját. Megálmodói Borsányi Gábor, Gattyán György és Huszár Viktor 2012-ben mutatták be Magyarországon, majd innen indult világhódító útjára. A sportág irányítását a Nemzetközi Teqball Szövetség (FITEQ) látja el, illetve 150 országban rendelkezik saját nemzeti sportszövetséggel. A Teqball során hatványozottan érvényesül a nemek közti egyenlőség, hiszen a szabályok szerint egyéni játék esetén kettő, páros játék esetén pedig négy játékos játssza a játékot nemtől és kortól függetlenül. A sport pontozási rendszer alapján működik, egyaránt játszható beltéren és kültéren, beleértve a strand körülményeket, tehát a homoktalajt is. A szabályok szerint a játékosok legfeljebb három érintést alkalmazhatnak, mielőtt visszajuttatnák a labdát az ellenfél térfelére, tehát ahhoz, hogy elkezdhessünk teqballozni elég, ha tudunk hármat dekázni. A Teqball a labdarúgás legtisztább válfaja, hiszen egy testi kontaktus nélküli sport, ami azt jelenti, hogy sem az ellenfél, sem pedig az asztal érintése nem engedélyezett. Ez minimalizálja az ütközések által okozott sérülések előfordulását is. Mára hivatalosan is a Teqball lett a világ egyik leggyorsabban fejlődő sportja, amit világklasszis sportcsapatok és sztárjátékosok nap mint nap használnak. Fő célkitűzése, hogy egy napon olimpiai sportággá váljon.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2023
A földrajzilag összefüggő egységet alkotó karszton jelenleg 712 változatos képződésű barlang ismert, amelyek közül 273 nyílik a magyar állam területéről. Leghíresebb barlangja a Baradla-Domica barlangrendszer, amelynek összhosszúsága 25 km. Jelentős a térség biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke is: a védelem alatt álló felszín alatti világ több, mint 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj számára nyújt életteret.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2012
A Bükkalja kistájcsoport kialakulása, természetföldrajzi fejlődése és geológiai felépítése alapján is hazánk sajátos, unikális tájegységei közé tartozik. A területén fellelhető morfológiai képződmények, geológiai képződmények és a sajátos tájkarakterre épülő egységes természeti – tájgazdalkodási és kultúrtörténeti rendszer kiemelkedő példát mutat az magyar értéktár természeti környezet kategóriájára. A bükkaljai kőkultúra magába foglalja a bükkaljai táj és az ott élő ember sajátos kapcsolatrendszerét, a kő, mint (építő)anyag jelentőségét a tájgazdálkodásban, a kőfaragó mesterséget, s azon belül a népi szakrális kőfaragó művészetet, a bükkaljai barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket . A bükkaljai kőkultúra – melynek a legarchaikusabb rétegét a kaptárkövek alkotják – tehát egy jól körülhatárolható hazai tájegységre jellemző, történelmi gyökerű, élő hagyományokkal rendelkező, összetett természeti-tájgazdálkodási-kulturális rendszer.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2016
A tiszavirág látványos rajzása révén közismert kérészünk, védett természeti- és tájérték, nem csak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló. A különleges természeti jelenséget több évig tartó fejlődés előzi meg, amely jellemzően a Tisza hazai szakaszain teljesedik ki minden év júniusának közepén. A tiszavirág és tiszavirágzás, a Tisza-menti identitás természeti környezeten túlmutató sokrétű jelentőségét bizonyítják a jelenség kulturális, néprajzi és nyelvi hozadékai is (pl. a „tiszavirág életű” mondás), amely komplexitást a faj és az esemény együttes értékként történő felterjesztése is alátámaszt.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2020
Ahogy Pusztai Bertalan írja a bajai halászléfőző fesztiválról szóló kétnyelvű tanulmánygyűjteményben: „mint igazi márka, sokkal inkább egy érték- és érzéskomplexum konkrét reprezentációja. A jó márka próba nélkül garantál számunkra egy kiemelkedő minőséget. Minőséget, amelyet tőle megszokhatunk. Sőt mi több, olyan értékeket, amelyekkel azonosulni tudunk, amelyet magunkba építhetünk. A halászlé közösségben készíthető; magyaros, mivel paprikás; természetes, mivel friss hal kell hozzá; egészséges.” Halászlét ma nemcsak a halászok, vízen járók esznek, hanem amióta a XIX. század második felében bekerült a polgári konyhába, azóta Baja város szinte összes lakosa fogyasztja. A bajai halászlé nemzedékeken átörökített olyan hagyomány és kulturális örökség, mely képes alkalmazkodni napjaink megváltozott életformájához is. A bajai halászlé olyan szellemi érték, amely hozzájárul az új nemzedékek nemzeti összetartozásának kialakításához és megerősítéséhez. A bajai halászlé kulturális örökségének megőrzése olyan példa, ami más települések számára is minta lehet, hogy a multikulturális világban milyen módon lehet a helyi kultúrát, lokális identitást megőrizni.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2015
A Nagykunság az Alföld legnagyobb állattartó körzete volt, és a táplálkozásában nagyon fontos helyet foglalt el a juhhús. A nagykunsági birkaételek fő jellegzetessége, hogy a birkatestet egyszerre főzik meg. A kunsági birkapörkölt íz-világában teljesen eltér az Alföld többi városában szokásos ételektől, de a Kunságon belül is a karcagi igen archaikus főzési technikát jelent. A „karcagi” jelző tehát nem elsősorban a helyszínt, hanem a főzési módot mutatja. Ez az állat húsának eleinte víz hozzáadása nélküli pörkölését, szinte sütését és az előzetesen megperzselt fejjel, körmökkel, valamint a pacallal és belsőségekkel történő együttfőzését jelenti. A pörkölt fűszerezéséhez pedig csak vöröshagymát, őrölt- és csövespaprikát, valamint sót használnak. A főzés akkora öntöttvas lábasban történik, amelyben az egész állat húsa elfér.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
XVIII. században a városban elterjedt a „Pressburger beugle” elnevezés is. Czifray István 1830-ban kiadott „Legújabb magyar szakácskönyvében” „Posonyi finom mákos kaláts” címen közli a receptjét. Trianon után szláv neve is keletkezett Pozsony híres péksüteményének. Így ma az Európai Unióban – hosszas viták után – „Hagyományos különleges termékként” szerepel, magyarul és neve mellett említhető szlovákul is. A hivatalos leírása szerint „A pozsonyi kifli mákkal vagy dióval töltött, kifli alakú finom pékáru márványszerű, fényes felülettel.” A hagyomány alapján a diós kifli C-betűt formál, míg a mákos elnyújtott patkó alakú. Készült olyan korabeli képeslap, ami egy pozsonyi kifli íve alatt ábrázolja a Dunát, fölötte a várral. Rajta a nyomtatott felirat: Gruss aus Pozsony.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2013
A legenda szerint a cukrászinas véletlenül porcukrot hintett a vajba só helyett. A mester, Dobos C. József (1847–1924) nem restellte megkóstolni az elegyet, és mivel finomnak találta, addig kísérletezett vele, míg megalkotta belőle a könnyű, csokoládépiskótás, karamelltetejű dobostortát. Ez forradalmi újdonságnak számított 1884-ben, mert addig súlyos, főzöttkrém-alapú, emeletes, díszes édességcsodákat készítettek. A következő évben az Első Budapesti Országos Általános Kiállításon maga az uralkodói pár, Erzsébet és Ferenc József is elégedetten ízlelgette a dobostortát, és ez elindította európai karrierjét. Jégtömbök és különleges csomagolás védte a távoli nagyvárosokba indított szállítmányokat, amelyek a Kecskeméti utcai műhelyben készültek. A receptet egészen 1906-ig féltve őrizte a névadó, aki a sok gyenge utánzat láttán átadta a titkot a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek és visszavonult. Ezután a tagok szabadon készíthették az eredeti dobostortát, aminek 2017 óta miniszteri rendelet alapján a Magyar Élelmiszerkönyv határozza meg az összetételét és alakját. E szerint „kör alakú torta, amelyben öt egyenlő vastagságú doboslap között doboskrém található. A dobostorta tetejét az aranybarnára karamellizált cukorral készített dobostető alkotja.”
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2019
A Gundel-család története egyet jelent a magyar gasztronómia és vendéglátás történetével. Gundel Károly (1883-1956) zseniális érzékkel alkalmazta a modern technológiákat a századforduló magyar konyhaművészetében, előremutató munkájával felhelyezte Magyarországot a világ kulináris térképére. A Gundel-dinasztia és az étterem konyhafőnökei, cukrászai által komponált ételek - a palóc leves, az Újházi-tyúkhúsleves, a Kárpáti fogas, a Somlói galuska, a Rákóczi-túrós - mára már a magyar konyha nélkülözhetetlen fogásaivá váltak. A Gundel mint hagyománytisztelő étterem a mai napig az eredeti receptúra alapján kínálja mindezeket. A Gundel étterem megnyitása után közel 130 évvel is ugyanazon a helyen és néven üzemel. Az étterem helyszíne, a magyar gasztronómia bölcsője, ahol kiemelkedő minőségű szolgáltatással várják vendégeiket, hűen követve ezzel Gundel Károly vendéglátási hagyományait és hitvallását. A megújult Gundel a „vissza a gyökerekhez” jelmondatra épít, a beltérben és a kerthelyiségben is visszahozták a régi idők hangulatát. Létrehoztak egy olyan teret, ami egyszerre tiszteleg a Gundel aranykora előtt, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy minden napszakban, minden alkalomra, a lehető legszélesebb réteg előtt nyitva álljon. Az étterem megismerteti hazánk jelentős kulináris örökségét hazai és nemzetközi vonatkozásban, betekintést nyújt a magyar gasztronómia múltjába és jelenébe.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2014
A lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. A lángos kezdetben a kenyértészta dagasztóteknőből kikapart maradékából, vagy a tészta lecsípett darabjából készült. A lángost eleinte kemencében sütötték, majd zsírban, amit később az olaj váltott fel. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós. Hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják, mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból választhatunk. A kenyértészta szerte a világban sokféle helyi specialitásnak alapja, ezeknek az ételeknek nagy szerepe van a helyi ízek közvetítésében, turisztikai jelentőségük mellett országimázs formáló jelentőségük is van. Mindennek jó példája a lángos, ami a kiváló hazai tejföllel kiegészülve igazi magyar specialitásnak számít.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2023
„A gulyás bőséges lével, hagymával és paprikával készített leveses étel, kockára vágott burgonyával és csipetkével”- írta egykoron Gundel Károly vendéglős. A gulyás az egyik legnépszerűbb magyar eredetű, marhahús-alapú egytálétel, amelyet világszerte ismernek. A XIX. században átalakuló magyar gasztronómiában nagy számban jelentek meg a fűszerpaprikával készített ételek. A magyarságra jellemző gasztronómia folklór világából a gulyásleves közismertsége vitathatatlan. A jóféle gulyásleves rántás nélkül készül, a minőségi fűszerpaprika a recept elengedhetetlen része, a magyar és a külföldi vendégek nagy örömére.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2017
A magyar halászleveknek három fő családja van: a balatoni, a dunai és a tiszai. Bár mindhárom halászlé alapja a jó minőségű hal, a hagyma és a paprika, hármójuk között a különbség az elkészítés módjában van. A klasszikus Tiszai halászlé a fehérhúsú halakból, a ponty fejéből, farkából és hagymából készülő alaplé készítésével kezdődik, majd a passzírozás után a felöntött alaplébe kerül a só, a piros paprika, s a pontyszeletek. A Tiszai halászlé, amellett, hogy jellegzetes étele a Tisza-mentének, maga a továbbélő halászhagyomány. Az alapanyagok tekintetében szigorúan őrzi az ősi halászkultúrát, ugyanakkor a természetes ízfokozónak tekinthető alaplé használatával mindenki számára élvezetes étel.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2017
A csárda hagyományosan Magyarországra jellemző, a kora újkortól szálláshelyként és vendéglátóhelyként is üzemelő, a mai napig létező vendéglátóipari egység, komplexum. A csárdákat legtöbbször azok területi elhelyezkedésükről, a bennük lezajló emlékezetes eseményekről, a tulajdonosról vagy a cégérről nevezték el. Gasztronómiai és néprajzi tekintetben nemzetünk paraszti kultúrájának a szerves része a csárda: hiszen a foglalkozást, mint a csapláros-fogadós, csárdást, az életmódot: betyárság, szokásokat, valamint az állat és vásártartást is szimbolizálja. De egyúttal a hazai tájegység, mint a puszta meghatározó eleme, egyúttal a hazai gasztronómia, azaz a magyaros ételek, mint a gulyás készítés egyik jellegzetes helyszíne. A csárda tehát szoros szimbiózisban áll a körülötte lévő tájegységgel tárgyi vendéglátós turisztikai hagyománnyal kapcsolhatunk hozzá olyan szellemi örökséget és hagyományokat, mint a közös tánc és a mulatás. A csárda, mint fogalom a 20. században tovább fejlődött, a magyarságot szimbolizálta. Külföldi, de hazai nagyvárosokban az éttermeket is elkezdték magyar csárdának, vagy csárdának nevezni, hangsúlyozva a magyaros jellegzetességeket és ezt az ételkínálattal is bemutatták. A világkiállítások és vásárok vendéglátóhelyei is csárdákká váltak. A csárda a vendéglő, magyaros-étterem szinonimájává vált.
Hungarikummá nyilvánítás éve: 2025